Kutatások, szakirodalmak

A honlapon feltüntetett tartalmak jelenleg nem teljes körűek. Célunk, hogy fokozatosan összegyűjtsük a témához kapcsolódó kutatásokat és itt tematikusan bemutassuk azokat.

 

A pénzügyi kultúra aktuális kérdései, különös tekintettel a banki szolgáltatásokra

Pál Zsolt

Társadalom, üzleti élet, iskolarendszer – sorolhatnánk hosszasan a mindennapjainkat meghatározó, bennünket körülvevő, jövőnket formáló, sok különböző indíttatásból kiindulva megfogalmazott, különböző szinteket, más-más tartalmakat képviselő elemeket életünkből. Régi igazság, hogy mindegyik területen meghatározó szerepet játszik a pénz, amelynek „ügyei” vannak, de ezeket a pénzügyeket nem feltétlenül megfellelő tudatossággal, hozzáértéssel kezeljük. Úgy is fogalmazhatunk, hogy még nem, vagy nem megfelelő szinten alakult ki – nem csak hazánkban, hanem Európában és a világ más részein is – a pénzügyekhez kötődő kultúra.
Ennek a hiánynak hatásait folyamatosan érezzük, megnyilvánulásának következményeit – gondoljunk az elmúlt évtized globális eseményeire, vagy akár saját életünk kisebb-nagyobb pénzügyi tévedéseire – kényszerűen elszenvedjük. Ennek a – már nyilvánvaló – ténynek felismerése is indukálta az European Money Week nemzetközi eseménysorozatát, amelyhez Magyarország idén harmadszor csatlakozott, és amelynek keretében rendezik meg évről évre a Pénz7 – a pénzügyi tudatosság és gazdálkodás hete programokat szerte Magyarországon. A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának Pénzügyi és Számviteli Intézete kulcskérdésnek tekinti a lakosság pénzügyi tudatosságának erősítését – a pénzügyi kultúra ennek megfelelően egy önálló kutatási területként jelenik meg az intézet életében. Ennek egyik kézzelfogható eredménye már a közeljövőben, várhatóan még ebben az évben megjelenik: Magyarországon elsőként a Miskolci Egyetemen kerül bevezetésre a „Pénzügyi kultúra” elnevezésű tantárgy. A Pénzügyi és Számviteli Intézet 2017. március 8-án kilencedik alkalommal, a Magyar Bankszövetség szakmai közreműködésével rendezte meg Szakmai Napját, melynek témái ezúttal a pénzügyi kultúra köré csoportosultak – kapcsolódva ezzel
a Pénz7 pénzügyi kultúra-fejlesztő eseménysorozatához. „A pénzügyi kultúra aktuális kérdései, különös tekintettel a banki szolgáltatásokra” címet viselő tudományos konferencia szakmai kapcsolódást és párbeszédet teremtett meg az egyetemi oktatók, hallgatók és a hitelintézeti szektor szakemberei között.

Az eseményen a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője előadásában ismertette, hogy a minisztérium irányításával elkezdődött a pénzügyi tudatosság fejlesztésére vonatkozó kormánystratégia kialakítása. A stratégia egy frissen elvégzett közvélemény-kutatás eredményeire épül, amely a valós kiinduló állapot megismerését szolgálta. A várható – 7 éves időtávban gondolkodó – stratégia főbb céljaiként került említésre a lakosság pénzügyi attitűdjének fejlesztése, a pénzügyi ismeretek iránti igény, érdeklődés fokozása, valamint az ehhez kapcsolódó programok szinergikus összefogása. A Magyar Bankszövetség, valamint a Nemzetközi Pénzügy Tanszék részéről megfogalmazásra került, hogy a pénzügyi kultúra iránti közérdeklődés fenntartása érdekében téma tudományos feldolgozása is rendkívül fontos. Emiatt is jelentős és előremutató a „Financial Literacy / Pénzügyi kultúra – Közép-európai szemszögből” című új szakkönyv, amely – mint az első eredmény – a konferencián bemutatásra került. Maga a konferencia és ez a kötet is egy-egy lehetőség. A konferencia arra, hogy
találkozhattunk és eszmét cserélhettünk – hallgatók, oktatók és gyakorlati szakemberek, a kötet arra, hogy a konferencia előadásai mellett más kapcsolódó témák is felvetésre, közreadásra kerüljenek. Ezeket a lehetőségeket köszönöm meg a Magyar Bankszövetségnek a GIRO Zrt-nek és a Gránit Bank Zrt-nek. (Pál Tibor)

A pénzügyi kultúra aktuális kérdései, különös tekintettel a banki szolgáltatásokra. pdf
 

Miskolc, 2017.


Financial Literacy 

Kovács Levente - Terták Elemér 

http://www.bankszovetseg.hu/wp-content/uploads/2017/01/Financial-literacy-20161122-Kov%C3%A1cs.pdf

2016


Mindennapi érzelmeink és pénzügyeink –

A pénzzel kapcsolatos attitűdök és a materiális irányultság szerepe a pénzügyi kultúra fejlesztésében

Zsótér Boglárka - Nagy Péter (2012)

A gazdasági és pénzügyi válság tanulsága, hogy változtatni szükséges az eddigi pénzügyi kultúrán és fogyasztói szokásokon. Magyarországon - tekintve, hogy fiatal demokráciának számít - már korábban is számtalan felső szintről jövő próbálkozás született abból a célból, hogy fejlessze a pénzügyi tudást és egészséges szinten tartsa az anyagias értékeket. Az eddigi kísérletek azonban csekély sikerrel jártak, mivel a lakosság pénzügyi kultúráját nem sikerült tovább bővíteni, illetve megerősíteni.

A jelen tanulmány célja, hogy a jelenséget a fogyasztói szocializáció szempontjából elemezze annak két fontos összetevőjén, a pénz iránti attitűd és a materiális irányultság fogalmain keresztül. Érdekes módon, kurrens kutatások kiemelték az érzelmek szerepét a pénzügyi magatartást illetően.

Ezen kutatások nyomán a szerzők számtalan ajánlást fogalmaznak meg és emelik ki, hogy a magyarországi pénzügyi kultúra nem fejleszthető az érzelmi élet és az érzelmi kontroll sajátosságainak figyelembevétele nélkül.

Forrás: Pénzügyi Szemle 2012/3 pp. 310-321


Pénzügyi Személyiség - A magyar lakosság pénzügyi magatartása, szokásai és attitűdje

Béres Dániel - Huzdik Katalin - Németh Erzsébet - Zsótér Boglárka (2015)

 

A Pénziránytű Alapítvány azoknak kíván segítő kezet nyújtani, akik elhatározták, hogy kezükbe veszik a pénzügyeiket, hogy biztonságosabbá, tervezhetőbbé tegyék az életüket. Az Alapítvány a pénzügyi szemléletformálás mellett kézzelfogható, gyakorlati ismereteket nyújt a mindennapi pénzügyi tervezéshez, felhasználva a modern kommunikációs technikák játékos és interaktív lehetőségeit. Ennek keretében egy Magyarországon egyedülálló pénzügyi személyiség kérdőív jelent meg a Pénziránytű Alapítvány honlapján (www.penziranytu.hu). A teszt segítségével a kitöltők megismerhetik saját pénzügyi szokásaikat, erősségeiket, gyengeségeiket, ami pénzügyeik sikeres és tudatos kezelésének alapfeltétele. A pénzügyi kultúra ugyanis a pénzügyi tudás olyan szintjét jelenti, amelynek segítségével az emberek képesek tudatos és körültekintő döntést hozni. Márpedig a körültekintő döntéshez elsősorban magunkat kell jól megismernünk. Ebben jelent nagy segítséget a kérdőív. A teszt iránt igen jelentős érdeklődés mutatkozott mind hagyományos, mind a közösségi médiában, olyannyira, hogy a bemutatkozás után mindössze két héttel mintegy 3000 felhasználó kereste meg a Pénziránytű Alapítvány honlapját, és töltötte ki a tesztet. Ily módon a teszt nem csupán az egyéni pénzügyi önismeretet és stratégiakészítést támogatja, de egy egyedülálló reprezentatív adatbázis keletkezett és bővül folyamatosan, amely jó alapul szolgál kutatás elvégzéséhez. A kutatás során áttekintést kaphatunk a magyar emberek pénzügyi szokásairól, attitűdjeiről, legjellemzőbb problémáiról és megküzdési stratégiáiról.

Forrás: http://penziranytu.hu/sites/default/files/csatolmany/penzugyi_szemelyiseg_kutatasi_jelentes_2015_11_02.pdf

 


Pénzügyi személyiségtípusok Magyarországon – kutatási módszerek és primer eredmények

Németh Erzsébet - Béres Dániel - Huzdik Katalin - Zsótér Boglárka

A pénzügyi személyiségtípusok meghatározásával, illetve feltárásával a kutatás célja, hogy meghatározza azokat az emberi tulajdonságokat, amelyek mentén pozitívan lehet értékelni egy-egy egyént a pénzügyi kultúra szempontjából. A kutatást online módon végeztük szocio-demográfiai adatok bekérése nélkül, így a kutatás nem minősül reprezentatívnak, ugyanakkor a jelentős mennyiségű kitöltött kérdőív (3000+) önmagában biztosítja a megállapítások validitását. A pénzügyi személyiség teszt egy 36 állítást tartalmazó kérdőív, amelyet Németh Erzsébet állított össze. A személyiségtípusok kategorizálását előzetesen – szakirodalom alapján –, valamint a kapott válaszok alapján is elvégeztük. Az eredmények azt mutatják, hogy mind az előre definiált, mind pedig a tapasztalati úton nyert személyiségjegyek közül a dolgosság egyértelműen pozitívumként értékelhető. Az előre definiált személyiségjegyek közül a tudatosság, míg a tapasztalati úton nyert személyiségjegyek közül a rend és tervezés volt az, amely még a pozitív pénzügyi személyiség jellemzője. Az árérzékenységet nem tudtuk egyértelműen besorolni sem a jó, sem a rossz tulajdonságok közé. Végül, de nem utolsó sorban a takarékosságot minden válaszadó fontosnak tartja, ugyanakkor a valóságban ez már kevésbé jelenik meg.  

 

Forrás: Hitelintézeti Szemle - 2016. június / 15. évfolyam 2. szám

 


2012 – OECD kutatás a pénzügyi kultúráról

Kutatási eredmények is alátámasztják az MNB pénzügyi kultúra fejlesztését ösztönző programjainak szükségességét

Budapest, 2012. június 19. Nemzetközi összehasonlításban átlag feletti pénzügyi alapismeretek és az ezt nem tükröző pénzügyi magatartás. Ez jellemzi a magyar lakosságot a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által, a Magyar Nemzeti Bank támogatásával végzett legfrissebb kutatás szerint. Az eredmények megerősítik a jegybankot és a kezdeményezésére létrejött Pénziránytű alapítványt abban, hogy a pénzügyi ismeretek terjesztéséért végzett munkát folytatni kell.

A kutatási eredmények alapján a hazai felnőtt lakosság fele (52%) nem rendelkezik semmilyen megtakarítással. A tartalékokkal rendelkezők közül pedig minden második válaszadó félretett pénzét otthon vagy lakossági folyószámláján tartja. A megtakarítási és befektetési termékek aktív választása csak a válaszadók alig negyedére jellemző, ami a kutatásba bevont 14 ország vonatkozásában a legalacsonyabb arányt jelenti. Szintén a pénzügyi döntésekkel kapcsolatos passzivitást mutatja, hogy a pénzügyi termékek közötti választáskor a magyar válaszadók alig fele veti össze az egyes pénzügyi terméket kínáló szolgáltatók ajánlatait. A megkérdezettek több mint harmada (36%) semmilyen előzetes összevetést sem végez a termékeket, szolgáltatókat illetően. Az egyéni/családi pénzügyi tervezés fontosságának és előnyeinek kihasználása még korántsem általános gyakorlat, mindössze a megkérdezettek harmada készít saját költségvetést, ami nemzetközi viszonylatban is alacsony részarányt jelent.

 

MNB – Pénziránytű Alapítvány sajtóközlemény teljes cikk:

A teljes kutatás anyaga:

Forrás: MNB Sajtóközlemény részlet – 2012.07.19.